Kutatható gyűjtemények

Tovább a gyűjteményekhez - itt tekintheti meg a gyűjtemények listáját és kérvényezhet hozzáférést az archívum anyagaihoz.

 

A 20. Század Hangja Archívumban megtalálható gyűjtemények rövid ismertetője

 

1. Liskó Ilona gyűjteménye

A gyűjtemény 10 db kutatást tartalmaz, melyek az 1970-es évektől az 1990-es évek közepéig tartó időszakot ölelik fel. A kutatások korlátozás nélkül, szabadon hozzáférhetőek. A leggyakrabban alkalmazott módszerek: interjúzás, megfigyelés.
(1) Pedagógus interjúk: Budapest különböző kerületeiben, pedógusokkal készített interjúk a 70-es években; (2) Érdekviszonyok a Salgótarjáni Síküveggyárban: interjúkat tartalmaz munkásokkal, akiknek a pozíciója és munkaterülete különböző a gyárban, illetve egy tanulmányt a kutatási projektről; (3) Kongruencia és pályaidentifikáció: szakmunkás interjúk; (4) Kutatások az iskolaigazgató- választásokról: páros interjú a volt és az új iskolaigazgatókkal, illetve követéses vizsgálat az iskolaigazgató-választások után 3 évvel; (5) Kimaradás a középiskolából (1982-1983): interjú a gyerekkel, a szülővel/szülőkkel, és a volt tanárral; (6) Iskolai fegyelmik: félig-strukturált interjúk iskolaigazgatókkal a fegyelmikről, illetve esettanulmányok fegyelmezés témában; (7) Kutatás a Táncsics Kollégiumról: interjú a Kollégium egykori tagjaival a karrierjükről és a Kollégiumot követő életükről; (8) Kutatások speciális szakiskolákról: az iskolák liberalizációját, és az azzal együtt történő specializációját követően; (9) A szakmunkásképzés helyzete Magyarországon; (10) Szerkezetváltó iskolák.

Kapcsolódó publikációk:

Liskó Ilona. Kudarcok a középfokú iskolákban. Kutatási zárótanulmány. Kutatás közben sorozat. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 2003. www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=kutatas_kozben/196

Liskó Ilona. A közoktatás és a szakképzés illeszkedése. Kutatási zárótanulmány. Kutatás közben sorozat. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 2002. www.hier.iif.hu/hu/letoltes.php?fid=kutatas_kozben/157

Liskó Ilona - Fehérvári Anikó. Szerkezetváltó iskolák a kilencvenes években. Kutatás közben sorozat. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 1996. 

Andor Mihály - Liskó Ilona. Az utolsó igazgatóválasztás. Társadalom és oktatás. Budapest: Educatio Kiadó, 1994.

Liskó Ilona - Fehérvári Anikó. Szerkezetváltó iskolák. Kutatás közben sorozat. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 1993.

Liskó Ilona. Rendszerváltás az iskolákban. Kutatás közben sorozat. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 1992.

Andor Mihály - Liskó Ilona. Igazgatócserék. Közoktatási kutatások. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1991.

Liskó Ilona. Lépéshátrányban. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 1989.

Liskó Ilona. Kudarcok középfokon: kutatási beszámoló az OKKFT B/2 2.2 program keretében folytatott "Az oktatási rendszer szelekciós mechanizmusai" c. kutatásról. Budapest: Oktatáskutató Intézet, 1986.

Csákó Mihály - Liskó Ilona. A szakmunkástanulók társadalmi determinációja a hetvenes években. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1979. 

 

2. Munkaszolgálat 1939–1945

Dokumentation Zwangsarbeit c. kutatás 26 országban, 32 intézmény közreműködésével zajlott, 2005 és 2006 között. A gyűjtemény összesen 590, a második világháború alatt munkaszolgálatot, kényszermunkát végző ember élettörténet-interjúját tartalmazza. A teljes kutatást Alexander von Plato vezette, központi archívuma és honlapja itt érhető el. A 20. Század Hangja Archívumban a magyar nyelvű, Magyarországon és Szlovákiában készült 19 interjú (egyenként kb. 2-4 órás időtartamban) és az azokhoz kapcsolódó dokumentumok találhatóak. Az interjúalanyok név szerint: Gedeon Pálné, Halper Nándor, Harmat Éva, Hirsch Jenő, Kornidesz Judit, Márkus Imréné, Rappaport Béla, Solt György, Stettner Mihály, Udvardi Ferencné, Varga Györgyné, Zádor Ede és 7 anonim interjúalany. Az interjúkhoz különböző hozzáférési jogosultságok tartoznak. Kutatás magyarországi vezetője: Kovács Éva. Kutatás helyszínei: Magyarország és Szlovákia, Budapest és Kassa. Dokumentumok típusai: hanganyag, leirat, fénykép, adatlap, oklevél, kézirat, könyv, egyéb irat.

Kapcsolódó publikációk:

Kovács Éva – Lénárt András – Szász Anna Lujza. "A magyar Holokauszt személyes történetének digitális gyűjteményeiről". BUKSZ 2011 (23) 4. 336-352.

Kovács, Éva. The Experiences of Hungarian Slave and Forced Labourers. In: Alexander von Plato, Almut Leh, and Christoph Thonfeld (eds.): Hitler’s Slaves. Life Stories of Forced Labourers in Nazi-Occupied Europe. Berghahn, Oxford, New York, 2010: 124-137. 

Kovács, Éva. Die Erfahrungen ungarischer Zwangs- und Sklavenarbeiter. In: Alexander von Plato, Almut Leh, Christoph Thonfeld (Hg.): Hitlers Sklaven. Lebensgeschichtliche Analysen zur Zwangsarbeit iminternationalen Vergleich. Böhlau Verlag: Wien, Köln, Weimar, 2008: 113-125. 

 

3. Mauthausen Survivors Documentation Project

2003-ban közel 800 audio- és 80 videó-interjú készült az 1944-45-ben Mauthausenbe hurcolt foglyokkal: az addigi kutatások alapján nemzetiségi, korcsoportbeli, nemi stb. hovatartozás alapján reprezentatívnak tartott minta szerint kiválasztott – ma az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Csehország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izrael, az egykori Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Ukrajna területén élő – személyekkel. A magyarországi interjúk a narratív élettörténeti interjú technikájával készültek. Az elbeszélésre önként vállalkozókat a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága és a Claims Conference segítségével érték el. Az egységesen alkalmazott interjús technikának köszönhetően viszonylag homogén korpusz jött létre. Az interjúkhoz különböző hozzáférési jogosultságok tartoznak. Kutatás finanszírozója: BMI – Osztrák Belügyminisztérium. Kutatás magyarországi vezetője: Kovács Éva, Gerhard Botz. Kutatás résztvevői: Kovács Éva, Kovács Zsófia, Zombory Máté, Vajda Júlia, Vitányi Zsolt.

Kutatás helyszíne: Budapest. Dokumentumok száma: közel 400 db.

Kapcsolódó publikációk:

Kovács Éva – Lénárt András – Szász Anna Lujza. "A magyar Holokauszt személyes történetének digitális gyűjteményeiről". BUKSZ 2011 (23) 4, 336-352.

Kovács Éva - Vajda Júlia. "Erőszakos múlt – kényszerű jövő". Élet és Irodalom, 2004. május 21, 8-9. 

Kovács, Éva - Vajda, Júlia. Abused Past – Forced Future: The Story of Roza and Matild, Etudes sur le témoignage audiovisuel des victimes des crimes et génocides nazis, 6, 2004. 

Szász Anna Lujza - Vajda Júlia. „Mindig van éhség.” Pillanatképek Mauthausen felszabadításáról. Budapest: Eötvös Kiadó. 2012.

 

4. Kovács Éva gyűjteménye

(1) A lakosság fogadókészsége. Az „idegen” és a „külföldi” diskurzusa Magyarországon c. kutatás témája az idegennel, a külföldivel kapcsolatos attitűdök élettörténeti gyökereinek vizsgálata különböző társadalmi csoportok esetében (taxisok, szállodai alkalmazottak, tolmácsok, külföldi cégtulajdonostárssal együttműködő vállalkozók, menekülttáborok alkalmazottai, bevándorlási hivatal alkalmazottai, nyomozók, a volt keleti tömb állampolgáraival házasodók). A kutatás során kontroll-interjúk készültek olyanokkal, akik jószerivel semmilyen kapcsolatban nincsenek külföldi állampolgárokkal.

Kapcsolódó publikációk:

Kovács Éva - Kriza, Borbála: "Külföldiek és más "idegenek" a magyar sajtóban az 1945-ös, az 1990-es és a 2000-es évben". Regio 2004/4, 133-154.

(2) A Kádár-korszak társadalmi emlékezete c. kutatás témája különböző társadalmi csoportok (németek, romák, szlovákok, zsidók, hajléktalanok, „disszidensek”, arisztokraták és káderek) emlékezete a Kádár-korról.

Kapcsolódó publikációk:

Kovács Éva (szerk.): Tükörszilánkok. Kádár-korszakok a személyes emlékezetben. MTA Szociológiai Kutatóintézet/1956-os Intézet, Budapest 2008.

(3) Kint és bent – háromszor. Témája: határ menti falusi közösségek (Old, Mocsa, Bedő, Tiszakerecseny) megélhetési stratégiái. A gyűjtemény korlátozottan hozzáférhető. Kutatás időpontja: 2002-2005 és 2009-2011. Kutatásvezető: Kovács Éva. Dokumentumok száma: 720.

Kapcsolódó publikációk:

Kovács Éva, Vidra Zsuzsanna, Virág Tünde. Kint és bent. Lokalitás és etnicitás a peremvidékeken. Budapest: L’Harmattan. 2013.  

 

5. Kamarás István gyűjteménye

 

6. Diósi Pál gyűjteménye

(1) Az Ez nem kéjutazás című kutatás során prostituáltakkal és klienseikkel készültek mélyinterjúk. Az itt megtalálható 1 db dokumentum az Ez nem kéjutazás című kötetből kimaradt interjú.

Kapcsolódó publikációk:

Diósi Pál. Ez nem kéjutazás. Interjúk a budapesti prostitúcióról. Budapest: Gondolat Kiadó, 1990.

(2) A Balatoni vállalkozók c. kutatás 8 db vállalkozóval készült interjút tartalmaz. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető. Kutatás időpontja: 1988-1992. Kutatás helyszíne: Budapest, illetve Balaton környéki települések. Alkalmazott módszer: interjúzás.

Kapcsolódó publikációk:

Bezsenyi Tamás. "Egy ötven literes hordóból hatvan liter sört kimérni". A fővárosi és Balaton környéki vendéglátás és turizmus informális világa a Kádár-korban. In: Kötetlen. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium tanulmánykötete. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó Kft, 2014. 64-88.

 

7. Örkény Antal és Kovács M. Mária gyűjteménye

 

8. Szociológiatörténeti interjúgyűjtemény

Az interjúgyűjteményben magyar kvalitatív szociológiai kutatásokat végző társadalomkutatókkal olvashatunk interjúkat. A kutatás fókuszában a kutatók munkásságának mélyebb megismerése, kutatásaik részletes bemutatása, fontos életszakaszokkal való összefüggések felmutatása, a szakmai és intézményi kapcsolatok kirajzolása áll. A kutatás 2010-ben kezdődött, az interjúkhoz különböző hozzáférési jogosultságok tartoznak.

Kapcsolódó publikációk:

Zombory Máté. "A szociológián innen és túl. Interjú Hankiss Elemérrel". socio.hu, 2015/1.

Kovács Éva – Szász, Anna Lujza – Zombory, Máté. "Előszó az '1944 és a magyar társadalomtudományok' különszámhoz". socio.hu, 2015/2.

Klopfer Zsófia. "A Losonczi Ágnes gyűjtemény". socio.hu, 2015/3.

 

9. Losonczi Ágnes gyűjteménye

 

10. Utasi Ágnes gyűjteménye

 

11. Somlai Péter gyűjteménye

(1) A Húsz év. Családi kapcsolatok változásai a 20. század végi Magyarországon c. kutatás célja a magyarországi családi kapcsolatok empirikus kutatása volt. Az 1970-es évek végén szerveződő kutatás kezdetben egyszeri felmérésként indult, majd később az 1980-as és 1990-es évek végén megismételt felvételekkel a megkeresett családok életét három évtizeden keresztül követte végig, intenzív terepmunkával Budapesten, illetve Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya megyékben. Dokumentumok száma: 743.

(2) Kiilleszkedési zavarok. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető. Kutatás időpontjai: 1986-1987, 1997-1998. Kutatás résztvevői: Bolyai János, Dávid Judit, Fodor Éva, Nagy Zsuzsa, Skultéty Zelma, Szabó Györgyi, Szűcs Marianna, Varsányi Erika. Kutatás helyszínei: Budapest, Debrecen, Komló, Pécs. Alkalmazott módszerek: terepmunka, interjú. Dokumentumok száma: 86.

Kapcsolódó publikációk:

Szabari Vera. "Történetek. A Somlai Péter gyűjtemény bemutatása." socio.hu, 2015/4.

Somlai Péter. Húsz év. Családi kapcsolatok változásai a 20. század végi Magyarországon. Budapest: Új Mandátum, 2002.

Somlai Péter. Kiilleszkedési zavarok. Budapest: ELTE Szociológiai Intézet, 1989.

 

12. H. Sas Judit gyűjteménye

(1) Gyermekrajzok kutatás: 2011-ben, egy intézeti költözködés közben a Szociológiai Kutatóintézet irattárából számos régi kutatás rendezetlen dokumentumai is előkerültek. A megmentett 40 doboz között több mint ötezer, A3-as méretű gyerekrajzra bukkantunk. Mi a baranyai gyűjteményt találtuk meg, állítólag Miskolcon is készült egy hasonló volumenű kutatás, ez azonban sajnos nem került elő. A kutatók az 5-8 osztályos gyerekektől azt kérték, hogy rajzolják le, hol laknak most / hol fognak lakni 2000-ben / hol szeretnének lakni 2000-ben. A gyerekek osztályfőnöki órán készítették el a rajzokat, kutató nem volt jelen. A rajzokat végül senki sem dolgozta fel. Hozzáférés a gyűjteményhez, felhasználási megkötések: nincsenek megkötések. Kutatás időpontja: 1976-78. Kutatás vezetője: H. Sas Judit. Kutatás résztvevői: MTA Pedagógiai Kutatócsoportja végezte a felvételt. Kutatás helyszíne: Baranya megye. Dokumentumok száma: 5102 db.

Kapcsolódó publikációk:

"Nem lehet, hogy ez börtön lenne". Gyerekrajzok H. Sas Judit kutatásából. 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely.

(2) Orion kutatás: a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete H. Sas Judit vezetésével 1978 és 1981 között kvalitatív kutatást folytatott a munkásosztály életmódjának feltérképezésére. Kutatásuk helyszínének a szocialista ipar egyik legproduktívabb gyárát, az akkor állami tulajdonban levő Oriont (mai nevén Orion Elektronikai Kft.) választották. 45 dolgozót kértek fel a kutatásban való részvételre. A mintába kerülés feltételeként az alábbi kitételeket határozták meg: a dolgozó 25–35 év közötti legyen, budapesti lakos, akinek saját családja (felesége/férje és gyermeke is) van. Ezen kitételekkel a munkásosztály „elit rétegét” kívánták elérni. A követéses vizsgálat többórás életútinterjúval kezdődött a házaspár mindkét tagjával külön-külön. Ezt követően a kutatók egy éven keresztül minden hónapban újra felkeresték a családokat és újabb interjúkat készítettek. A gyűjtemény 190 db dokumentumból áll és szabadon hozzáférhető.

Kapcsolódó publikációk:

H. Sas, Judit. Szubjektív történelem, 1980-1994. Budapest: MTA Szociológiai Kutató Intézet, Societas Alapítvány, 1995.

Kovács Kamilla. "Az 1978-1981 közötti Orion kutatásról". socio.hu, 2015/2.

 

13. Szuhay Péter gyűjteménye

(1) Roma holokauszt c. kutatás. A Holokauszt Dokumentációs és Emlékközpont megnyitásakor megnyíló ideiglenes kiállítást követően, 2005-ben, Molnár Judit vezetésével megindult az állandó kiállítás megszervezése. A roma holokausztot kutató csoport vezetésével Szuhay Pétert bízták meg. A kutatók előzetes ismereteikre támaszkodva kerestek fel egy-egy közösséget, és készítettek átlagban 3-3 strukturálatlan interjút a családtörténetek feltárására. Nemcsak a holokauszt időszakáról tágabb csoport történetéről; a többség és a cigányság viszonyáról, a cigányok munkamegosztásban elfoglalt helyéről is szó esett. A helyi történészeket, tanítókat is megszólaltatták, vagy legalábbis írásaikat felhasználták. Fényképeket, anyakönyvi bejegyzéseket, igazolványokat, hivatalos iratokat, levelezéseket is gyűjtöttek, valamint a településen 1971-ben készített mélyinterjú másolatát is a kollekcióba illesztették. A terepmunka összegzéseként személyes beszámolók készültek. Hozzáférés a gyűjteményhez, felhasználási megkötések: hozzáférhető. Kutatás időpontja: 2005. Kutatás vezetője: Szuhay Péter. Kutatás résztvevői: Lakatos Elza, Fleck Gábor, Balogh Krisztina, Kalla Éva, Kőszegi Edit, Hajnal László Endre, Sárközi Gábor, Molnár Gábor. Kutatás helyszíne: Torony, Tata, Szőny, Őriszentpéter, Ozora, Győr, Esztergom, Dormánd, Doboz, Csente, Bogyiszló, Bicsérd. Alkalmazott módszer: interjúzás, levéltári kutatás, terepmunka. Dokumentumok típusai: interjúátirat, kutatási beszámoló, családfa, fénykép, újsághír, kutatási beszámoló, térkép. Dokumentumok száma: 376.

Kapcsolódó publikációk:

Szász Anna Lujza. "Szuhay Péter gyűjteményének bemutatása". socio.hu, 2015/4.

Kovács, Éva – Lénárt, András – Szász, Anna Lujza. "Oral History Collections on the Holocaust in Hungary". Shoah: Intervention. Methods. Documentation (SIMON). 2014/2. 

Kovács Éva – Lénárt András – Szász Anna Lujza. "A magyar Holokauszt személyes történetének digitális gyűjteményeiről". BUKSZ 2011 (23) 4. 336-352.

 

14. Pataki Ferenc gyűjteménye

(1) Társadalmi beilleszkedési zavarok. Kutatás tárgyszavai: társadalmi integráció, szocializáció. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető és kutatható. Kutatás időpontja: 1986-1993. Kutatás helyszínei: Budapest, Hatvan. Alkalmazott módszer: interjúzás. Dokumentumok száma: 77.

Kapcsolódó publikációk:

Kovai Melinda. "Pataki Ferenc kutatási gyűjteménye". socio.hu, 2016/1.

 

15. Munkáséletmód gyűjtemény

Közel 1200, Budapest különféle gyáraiban dolgozó ember került lekérdezése az 1970-es évek közepén zajló ún. életmód kutatásban. A gyűjteményben egy személyhez négy dokumentum tartozik: 1.) strukturált életút interjú, elsősorban a kulturális fogyasztási szokásokról és a mindennapi életről; 2.) az életút interjú kivonata, olyan alapvető információkkal az interjúalanyról, mint az illető életkörülményei, szülői háttere, iskolázottsága vagy a kulturalizáció mértéke; 3.) kérdőív kifejezetten az alany társadalmi hátterével, iskolai hátterével, jövedelmével, lakhatási helyzetével kapcsolatos kérdésekkel; 4.) a kérdőív és az interjú narratív összehasonlító elemzése az interjúer által. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető és kutatható. Kutatás finanszírozója: MTA Szociológiai Kutatóintézet. Dokumentumok száma: 630 db.

Kapcsolódó publikációk:

 

16. Erős Ferenc gyűjteménye

 

17. S. Nagy Katalin gyűjteménye

 

18. Sági Mária gyűjteménye

 

19. Kapitányék gyűjteménye

Az Alternatív életstratégiák c. kutatás fókuszában olyan személyek állnak, akik az alapvetően haszonelvű, pénz-, és piacorientált, individualista, a siker és a gazdaságilag mérhető teljesítmény kultuszával jellemezhető társadalmi mainstreamhez képest bármilyen szempontból alternatív életstratégiát, gondolkodásmódot képviselnek. A mintába került személyek igen különböző módon voltak „alternatívok”; egymással is erősen alteráló modelleket, értékrendeket, életmintákat képviseltek. A kutatás időpontja: 2007-2011, finanszírozója pedig az MTA Szociológiai Kutatóintézete. A kutatás résztvevői: MOME hallgatók, míg helyszíne Budapest. Alkalmazott módszer: interjúzás. Dokumentumok száma: 101 db.

Kapcsolódó publikációk:

Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor. Alternatív életstratégiák. Budapest: Typotex, 2014. 

Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor. "Alternatív életstratégiák értékvonatkozásai és azok integratív szerepe". socio.hu 2016/1.

 

20. Roma Polgárjogi Esték

Roma Polgárjogi Esték c. beszélgetéssorozatban azok a polgárjogi aktivisták, művészek, politikusok vettek részt, akik fontos szerepet játszottak, játszanak a roma politika intézményesülésében. Az ő élettörténeteiken keresztül kerülnek bemutatásra a rendszerváltás előtti és utáni roma politika legfontosabb eseményei és intézményei. Fiatal roma értelmiségiek kérdéseire válaszolva mesélnek a nyolcvanas évek mozgalmairól, a klubéletről, a kilencvenes években formálódó polgárjogi mozgalmakról, a szegénység, a kirekesztettség és a diszkrimináció elleni küzdelmekről, a politikai döntésekben való részvételről, a mindenkori politikai hatalommal való viszonyukról. A gyűjtemény szabadon hozzáférhető és kutatható. Kutatás időpontja: 2012-2013. Kutatás vezetője: Kóczé Angéla. Interjúalanyok: Berki Judit, Zsigó Jenő, Szentandrássy István, Setét Jenő, Osztolykán Ágnes, Orsós Anna, Orsós János, Mohácsi Erzsébet, Kállai Ernő, Izsák Rita, Horváth Aladár, Hegyesiné Orsós Éva, Daróczi Ágnes, Choli Daróczi József, Bernáth Gábor, Csongor Anna, Derdák Tibor, Szőke Judit, Havas Gábor, Kertesi Gábor, Szuhay Péter, Pánczél Márta. Kutatás résztvevői: Bogdán Mária, Neményi Mária, Junghaus Tímea, Rácz Tibor, Szirmai Norbert, Fleck Gábor, Szegedi Dezső. Kutatás helyszíne: Budapest – Roma Parlament. Alkalmazott módszer: interjúzás. Dokumentumok típusai: interjúátirat, videó felvétel. Dokumentumok száma: 288.

Kapcsolódó publikációk:

Szász Anna Lujza. 2016. „Roma Polgárjogi Esték gyűjtemény bemutatása.” socio.hu, 2016/2

 

21. Szilágyi-Pető gyűjtemény

 

22. Teleki tér

A Gláser Jakab Emlékalapítvány a józsefvárosi Teleki téren működő utolsó zsidó imaház közösségének civil szervezete. Az Emlékalapítvány által kezdeményezett kutatás célja a Teleki Téri Imaház és közvetlen környezetének, a Teleki László tér történetének kutatása és dokumentálása, valamint az eredményeknek a tudományos és közérdeklődés számára is hasznos formában való publikálása volt. A kutatás igyekszik rekonstruálni a templom és a környék történetét, történelmét, az egyéni sorsokon és dokumentumokon keresztül pedig megragadni a hely szellemét a második világháború előtti és utáni időkből.

Kutatás időpontja: 2012-2014. Kutatás finanszírozója: EACEA, MTA, Civil Alap. Kutatás vezetője: Mayer Gábor. Kutatás résztvevői: Adler Tamás, Bánki Tamás, Budai Orsi, Feldmájer Sándor, Fris E. Kata, Gergely Dániel, Gergely György, Lelkes Szilvia, Lelovics Melinda, Margitta Nóra, Mayer András, Mayer Gábor, Steiner Noémi, Pataki Vera, Pápai Gergő, Szegő Dóri, Székely Róbert, Szikra Csaba, Zorándy Sára. Alkalmazott módszerek: narratív interjúk, videók, képek gyűjtése, levéltári kutatások. Dokumentumok száma: 391.

Kapcsolódó publikációk

Teleki téri zsinagóga: Sajtó

 

23. Ladányi János gyűjteménye

 

24. Síklaki István gyűjteménye

(1) A Nyelv és szociálpszichológia c. kutatásban a kandidátusi disszertáció és tézisei mellett – 10 különböző írást olvashatunk, amely a szociálpszichológus szemszögéből vizsgálja pl. a nyelvhasználat egyes elemeit, a szövegértelmezés lehetőségeit, a kommunikációs automatizmusokat.

(2) A Kommunikációs módszertan c. kutatásba módszertani tanulmányok találhatóak. Ezek közül szociológiatörténeti szempontból is figyelemreméltóak: „A drog prevenció”, a „Kommunikációs és interakció a pedagógiában”, „A terápiás interjú, mint verbális kommunikáció”, vagy a „The language of Deception and Manipulation” című írások. De ugyanitt olvasható többek között egy érdekes alkalmazott kutatási előtanulmány, amely megrendelésre készült a vegyi üzemekkel kapcsolatos környezeti kockázatok lakossági kommunikációjáról, melyben közérthetően érvel a prevenció és a lakosság nyílt kommunikációjú felkészítése mellett. A társszerző: Marián Andor volt.

(3) A Pártok és értékek c. kutatásban a hazai pártokról, ideológiai trendekről, értékekről szóló 15 tanulmány és előadás anyag olvasható. A direkt pártpolitikai törekvések bemutatásától a politikai diskurzus szerepének és társadalmi befolyásának elemzésén át a hatalom szociálpszichológiájáig terjed a skála. Ugyanitt találhatunk írásokat, a rejtett ideológiákról, a közbeszédről, a demagógiáról, a korrupcióról és a nyilvánosság és a manipuláció természetéről.

(4) Az Oktatás c. kutatásban az oktatással, pedagógiai irányzatokkal kapcsolatos dolgozatok találhatók, döntően a konfliktus és kezelése, az internet és az oktatás, az iskola vonatkozásában. Szerepel itt egy teljes felmérés anyaga általános iskolai tanulók tantárgyi ismereteiről, attitűdjeiről, az iskola és a szülők kölcsönös elvárásairól és a pénz szerepéről a generációk életében.

Kapcsolódó publikációk

 

25. Andor Mihály gyűjteménye

 

26. Kemény István gyűjteménye

Az ún. Romakutatás sorozat a Kemény István nevével fémjelzett 1971-es, a magyarországi cigányság helyzetét feltérképezni kívánó reprezentatív felmérés anyagait tartalmazza. A terepmunkások kaptak egy-egy megyét, ahol a kijelölt településeken a mintavételi előírásoknak megfelelően fel kellett venniük a szükséges számú kérdőívet. Ezen túl az interjúterv előírásait és tematikáját követve magnós interjúkat is készítettek, saját döntésük alapján, erre alkalmasnak ítélt cigány interjúalanyokkal, illetve a cigányság életében fontos szerepet játszó intézmények (elsősorban a helyi tanácsok, iskolák és a rendőrség) cigányokkal rendszeres kapcsolatban álló nem cigány képviselőivel. A gyűjtemény hozzáférhető és szabadon kutatható. Kutatás finanszírozója: Minisztertanács Tanácsügyi Hivatala. Kutatás vezetője: Kemény István. Dokumentumok száma: 283 db.

Kapcsolódó publikációk:

Havas Gábor. "A Kemény István vezette 1971-es országos reprezentatív cigányvizsgálat keretében készült interjúk" socio.hu 2016/2
Palkovics M. (szerk.) Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó, 1971-ben végzett kutatásról. Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézet, 1976.
Solt, O. 1998. Interjúzni muszáj. In: Eörsi J. – F. Havas G. – Kemény I. (szerk.) Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások I. Budapest: Beszélő, 29–48. 
 
27. Laki Mihály gyűjteménye
 
28. Csanádi Mária gyűjteménye