"A személytelen statisztikus módszerekkel való elégedetlenség az előtérbe emelte az individuális aktusok, a személyes mozzanatok jelentőségét. (…) A történelemben jön az oral history jelentőségének felismerése, a pszichológiában újra a behaviorizmus meghaladása után jönnek a szubjektív beszámolók, s az egész lecsapódik a kvantitatív és kvalitatív módszerek kölcsönviszonyának, olykor teljesen értelmetlen szembeállításának az alakjába, mintha ez[ek] egy egymást kizáró vagy egymással szembe fordítható eljárások lennének. Gyakorlatilag az elmúlt 25-30 évben az én fő érdeklődésem ezekben témákban, és ami vizsgálatot végeztem, az ebben a témakörben zajlott."
Pataki Ferenc
Pataki Ferenc pályája rendkívül gazdag. Alapvetően szociálpszichológiával foglalkozik, de ezzel messze nem lehet leírni szakmai munkásságát. A Pázmány Péter Tudományegyetemen történelmet, filozófiát és szociológiát hallgatott 1949-ig, aztán Moszkvában a Lenin Pedagógiai Főiskolán hallgatott pszichológiát és pedagógiát. Kandidátusát 1968-ban kapta neveléstudományból, 1982-ben pszichológiából doktorált. Az MTA rendes tagja 1990-től.
„A magyar szociálpszichológiában a társas jelenségek pszichológiai elméletének egyik kidolgozója, elsosorban a csoportfolyamatokkal, a nagy társadalmi változásokat meghatározó folyamatokkal és azok hatásával foglalkozik. A társadalmi identitás pszichológiai elemzésében az egyéni életutakat szervező elbeszélési minták jelentőségét állította előtérbe”
Temérdek tisztséget töltött be mindenféle társadalmi és tudományos szerveződésben. Volt kollégiumi igazgató, NÉKOSZ főtitkár, a Dolgozó Ifjúság Szövetség osztályvezetője. Emiatt 1956 után általános iskolai tanárként tud csak elhelyezkedni de hamar átkerül a pedagógiai továbbképző és kutató intézményhez. 1965-től az MTA Pszichológiai Intézetének a munkatársa, később az intézet vezetője. Emellett az ELTE egyetemi tanára.
Közéleti tisztségei is kiemelkedőnek mondhatóak: A Petofi Kör vezetőségének tagja, a Minisztertanács Tanácsadó Testületének tagja majd a Lukács György Alapítvány kuratóriumának tagja; az MTA alelnöke (2003-2006), az MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának elnöke, a Pszichológia szerkesztőbizottságának elnöke.
(Összeállította: Páldi András egyetemi hallgató)
Az interjú olvasásához, kérjük, kérvényezze regisztrációját a http://voices.tk.mta.hu/ oldalon. Regisztráció után az összes szakmatörténeti interjút megtalálja a „Szociológiatörténeti interjúgyűjtemény” pont alatt.