Tardos Katalin

"Szociológusként tapasztalatszerzésként is borzasztó fontos volt, hogy Magyarországot ilyen szempontból ismertem meg. Ez nekem sok fölfedezéssel járt. Tehát végigjárni a salgótarjáni üzemeket, ez azért sok újat jelentett, és hát erősen is hatott rám. Mert hát végül is annak idején az egyik ilyen első empirikus terep, és abból írtam végül is a szakdolgozatomat is, a munkavédelem rendszere volt. És abban is meghatározó volt, hogy az egész szakmai pályafutásom során a munkaügyi és szervezeti dolgokkal foglalkoztam."

Tardos Katalin

Tardos Katalin rendkívül sokat tett hozzá a diszkrimináció elleni és a munkahelyi egyenlőtlenséggel szembeni küzdelemhez. Ha vetünk egy pillantást főbb kutatásaira és szakmai tevékenységére nyilvánavlóvá válik, hogy mennyire sokrétű módon járult hozzá ezekhez az ügyekhez.

Már a 80-as évek közepétől oktat az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének keretein belül, társadalomtörténetet, munkanélküliség és munkaerőpiac témában. Később az International Business School és a Wesley János Főiskolán is vállal kurzusokat, előbbi intézményben a mai napig több tárgyat visz. 1994-ben szerezte meg a Szociológiai Tudomány Kandidátusa címet a Feláldozott egészség című munkájával, mely a munkásokkal, munkakörülményekkel és az ezekkel kapcsolatos egészségügyi hátrányokkal foglalkozik.

Számtalan konferencián is találkozhattunk vele, ahol többnyire esélyegyenlőségről, foglalkoztatási diszkriminációról és ehhez kapcsolódó kutatásokról, azok eredményeiről tartott előadást, a magyar mellett angol és francia nyelven is. Több nemzetközi kutatásban is részt vett, így a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet rendszeres kutatója volt. Az MTA több kutatói díját is elnyerte, s Bécsben, illetve Franciaországban isdolgozott vendégkutatóként.

 

(Összeállította: Páldi András egyetemi hallgató)

 

Publikációs jegyzék

Szakmai életrajz

 

Az interjú olvasásához kérjük, kérvényezze regisztrációját a http://voices.osaarchivum.org/ oldalon. Regisztráció után az összes szakmatörténeti interjút megtalálja a „Szociológiatörténeti interjúgyűjtemény” pont alatt.

Tovább a szakmatörténeti gyűjteményhez